Olykor találkozom olyan megnyilvánulással, hogy “ami a szívemen, a számon”. Online felületen főleg jellemző ez.  Kőkemény, “megmerem én mondani, bárkinek” stílusban.

Valójában az ilyen “őszinteségnek” mi az oka és mi a valós célja?

Gondoljuk végig: személy szerint az a tapasztalatom, hogy az ilyen megmondás mögött személyes sérülés van. Sokszor bántó szándék a “vivőanyag”. Ne feledjük, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.

Máskor csak mindenképp meg akarjuk mutatni mi van bennünk, mit gondolunk és eszünkbe sem jut, hogy valójában nem dicsekedni valót mutat a belsőnkről.

Legtöbb esetben az “odamondás” egy belső feszültségből adódik és ezt a feszültséget akarja kivezetni a “megmondó”. Kivezetni és átadni.

Persze ez nem feltétlen tudatos. Érdemes ránéznünk és megkérdezni magunktól: valójában mi mondatta ezt velem? Valójában tényleg a segítő szándék? Nem lett volna jobb, ha hallgatok vagy tapintatosan fogalmazva és sokkal kevesebbet mondok?

Néha a kevesebb több.Tanulom ezt én is…. Mostanában különösen fókuszba került nálam -is- ez a téma. (is!)

Nem kell mindig mindent kimondanunk. Van gondolat, vélemény, tapasztalat, amit jobb, ha megtartunk magunknak. Úgyis mindenkinek magának kell dolgokra rájönni, megtapasztalni és megtanulni. Empirikus úton a leghatékonyabb a tanulás.

Amit kiejtünk a szánkon azt pedig jobb megfontolni, hogy milyen módon és stílusban adjuk át.Ajándék lehet egy (el)hallgatás is.

Néha azt hisszük, hogy mindent kimondani önazonosságot takar. De ha ez az önazonosságunk, tényleg meg kell azt mutatnunk? Van benne mutogatni való? Nem kellene előbb tisztogatni, fejleszteni mielőtt “piacra dobjuk”? 

A tactus latin szó “érintésként” fordul. Ebből jön a francia takt szó, ami a viselkedés mértékét jelenti. Németül a Takt zenei intervallumot jelent. Az emberekkel való kapcsolatában elmagyarázza a „tapintat” szó jelentését: a viselkedés, a finomság, az utaló gondozás, az egyénhez való hozzáállás arányának érzése. 

“A tapintat azt jelenti, hogy a közlésnél nemcsak arra koncentrálunk, hogy mi az igazság, hanem közben figyelembe vesszük a partner érzéseit és emberi méltóságát is. Nem csapjuk be, nem vezetjük félre, de a megfelelő érzelmi finomsággal helyezzük el a hangsúlyokat, választjuk meg a szavakat, és bizonyos esetekben inkább – Márai Sándor szavaival élve – a hallgatás gyöngédségét választjuk. Ettől még őszinték maradhatunk, mert az őszinteség nem egyjelentésű a másik arcába köpött igazsággal. Sőt: az őszinteség érzékenység, empátia és tapintat nélkül puszta durvaság.” Részlet Dr. Almási Kitti: Ki vagy Te?  című könyvéből.

Nézzük meg ezt a témát más szemszögből is. A beszédünkért, kommunikációnkért a torokcsakránk felelős. Azonban a torokcsakra nemcsak a beszéd és a kommunikáció központja, hanem a hallásé is. Itt halljuk meg a külső és a belső hangokat egyaránt, és el tudjuk dönteni, hogy mit kívánnak tőlünk, valamint tisztán kifejezni, amit mi várunk el a külvilágtól. Meg kell tanulnunk őszintén és tapintatosan kommunikálni, még akkor is, ha félünk a következményektől. 

A torokcsakra egyik fő gyakorlata a hallgatás, hiszen csak akkor tudunk őszintén kommunikálni, ha meghallgatjuk önmagunkat (önismeret! valós szándék), amihez csendre van szükség. Aki keveset beszél, az gyakran erősíti ezzel a torokcsakráját.  
Nyugati kultúránkban sok energiát vesztünk a meggondolatlan beszéddel. Szinte mindig beszélünk, és ez elvonja a torokcsakra energiáit.

A torokcsakrával való munka során dolgozzunk a kommunikációval, az önkifejezéssel és a kreativitással. A belső hallás, a választás hatalma, az önismeret, a harmónia, a maximalizmus, az őszintétlenség, és az érzelmek kifejezésére való képtelenség is ide tartozik. Az elfojtott érzések, gondolatok, a ki nem mondott szavak, álarc viselése, a sekélyes fecsegés, a pletyka, a “megmondó” szerep, a nyílt, tapintatos és őszinte kommunikáció a torokcsakrával vannak összefüggésben.  Csakra meditációkkal és a témával ismerkedéssel sokat fejlődhetünk.
Az élet folyamatos tanulás. Önmagunkat is tanulni kell -talán- egy életen át. Így lesznek az emberi kapcsolataink egészségesek és így születik meg egy belső béke és harmónia. Természetesen ez az én “érdekes nézőpontom” csupán. (Ahogy az Access “mondja”)

Szeretettel és hittel:

Szabó Gyöngyi

Konzultációkkal kapcsolatban a Bejelentkezés menüpont alatt lehet tájékozódni. gyongyibejelentkez@gmail.com